Felébredtem...
Kellett ez a pár hét kihagyás... semmi mélyenszántó gondolat, érzelmek teljes kiiktatása... Az utóbbi két hetem alvásból, evésből és angyalos lányos-véres könyv olvasásából állt. De megérte, perpillanat teljesen rendben vagyok, túltettem magam a nehézségeken, minden visszaállt a régi kerékvágásba. Ó, csak el ne kiabáljam!

Amennyire imádtam a sok-sok havat, annyira várom más, hogy húzzon a tél a francba. Tavaszt szeretnék, illatokat, madárhangot, lusta napsugarakat...

Az előttem álló egy év hatalmas dobás lesz, úgy érzem. A tavaszi szünetem végig betáblázva, édes pesti barátnémmal töltök minden egyes percet, nagy mászkálások a városban, borozós esték a kottafejekkel, pizzázós éjjelek, délig alvások... kellesz! most!
Nyár úgyszintén eléggé betáblázva... muszáj nyárimunkát találnom, emellett hivatalos vagyok egy hétre pestre, és pár napra Hozzá is....*-* (nem izgulok, áááá dehogy...). Utcazenélésben gondolkozunk páran, és a nyelvvizsgát is meg kéne ejteni valamikor augusztusban... juj!

Egyszóval tele vagyok tervekkel...
Ennek hatására elkezdtem picit mozogni (ami néha kifullad 20 felülés után xD), ha már közeleg a nyár, jó lenne formában lenni...
Fellépésekkel is el vagyok látva mostanság, szóval... forog a szekér, elég rendesen.

Azt már nem is mondom, hogy novella-témában is ihletrohamom van, mert az rendszerint elillan, mire tollat ragadnék...