Húáááá!

Jaj. Nagyon el lettek itt hanyagolva a dolgok. Az utóbbi időben már fel sem mertem nézni, már arra sem emlékszem, mit írtam utoljára... elnézést.

Hm... tavaszi szünettől vagyok lemaradva, úgy rémlik. Nos, azt hiszem kijelenthetem, hogy életem legjobb tavaszi szünete volt a mostani, annak ellenére, hogy nem történt semmi nagy dolog. Nálam volt a pesti barátném, minden nap jártunk el esténként összeülni a baráti társasággal... és mégis iszonyat jól éreztem magam elejétől a végéig. Még ilyet, sokat!

Egy hétre rá, most hétvégén elmásztunk a kottafejekkel egészen Sárospatakig egy országos olasz fesztiválra. Ott viszont volt ám élmény dögivel. Éjszakába nyúló karaoke-parti, hajnali kelés, tupírozás a fellépésre, majd egy telefon, hogy a szervezők felkérnek, hogy a gálán is adjuk elő a produkciónk... Úristen, leírhatatlan volt az egész!

Íme a szám, amit átdolgoztunk, és magunkévá tettünk. Képzeljetek hozzá 12 lányt, pöttyös ruhát, tupír hajat, vörös ajkat, magas sarkat! :D

Igazából sokkal többet kéne mesélnem az egészről, csak egyrészt a lustaság túl nagy úr, másrészt nem rendelkezem olyan írói vénával, ami érzékeltetni tudná a fesztivál hangulatát. 

Tutira biztos, hogy elkiabálom, mint minden alkalommal, de pillanatnyilag... minden a helyén van. Napok óta eszembe sem jutott rágódni akár Őrajta, akár máson. Egyszerűen csak jó minden.
Na jó, picit közrejátszik az is, hogy pénteken úgy néz ki, találkám lesz egy sráccal... ennél többet érzelmi okok miatt nem közölnék egyenlőre, a dolog után beszámolok természetesen, ha van miről... de ha másra nem is, arra mindenképp hasznos, hogy feldobja a hetem... péntekig iszonyatosan be leszek zsongva...

Ennyit rólam mára^^

~Ellie's out.~