Még csak november eleje van, nálam máris kezd megjelenni a karácsonyi láz. Egyenlőre igyekszem elnyomni, jártam már úgy, hogy karácsonyra már untam az egészet, annyira korán kezdtem. De mit csodálkozom, a Penny-ben október közepe óta kint vannak a csokimikulások. Még egy indok, amiért nem járok oda.

Annyira elterveztem, hogy én nem leszek az a tipikus egyetemista. Megbecsülöm, hogy nappalira járhatok, és minden egyes órán ott ülök tudásra szomjazva. Hát a nagy lószart. Újabban már csak oda járok be, ahova muszáj, még az sem motivál, hogy érdekesek az órák. Borzasztó vagyok. 
Mondjuk a csoporttársak sem könnyítik meg a dolgom... Túlparáztam kicsit ezt a tagozatváltást, féltem, hogy én leszek az új lány és majd jól kitagadnak. Ennyire azért nem durva a helyzet, de... nem kerültem még bele a körükbe, és egyenlőre nem jöttem rá, hogy ez csak azért van-e, mert ők lassan másfél éve ismerik egymást, én meg két hónapja csöppentem közéjük, vagy azért, mert ennyire szar társaság vagyok. 

Na igen, a pszichomókus nagy hátránya, hogy muszáj gyakorolnia az önismeretet. Ami nálam úgy néz ki, hogy ha valamiért rossz a hangulatom, nem elfogadom, és igyekszem túltenni magam rajta, hanem beleásom magam, hogy most akkor mi is válthatta ki, min bánthat. Ezek után jutok valamilyen konklúzióra, ami vagy jó, vagy nem, viszont addigra már nyakig benne vagyok a depiben így is, úgy is. Szóval ezt a készségemet még nem ártana fejleszteni.

Szokták mondani, hogy ha az emberek megtudják, hogy pszichomókus vagy, rögtön azt hiszik, hogy olvasol a gondolataiban. Nálam nem egyszer fordult elő, hogy szóba elegyedtem egy ismeretlennel, aki ontotta magából a szót, öt perc alatt megtudtam az egész élettörténetét, majd miután kiderült, hogy mókus vagyok, egy "ooohh, ééértem..." kíséretében csendben maradt. De végleg. Nem volt utána kínos még másfél órán át egymás mellett buszozni...
Tanulság: ha valakinek idegesít a dumája, csak hazudd, hogy pszichológus vagy... 

Volt egy mini kutatásom múlt félévben (aha, ilyet is tudok, menő, mi?), amire nyilván a barátnőimet kértem fel, mint kísérleti alanyokat. Ott derült ki számomra, hogy az egyik barátnőm "nem hisz" a pszichológiában, úgyértem számomra elég megalázóan állt hozzá az egészhez, még jó, hogy ez nem befolyásolta végülis az eredményét. Szóval ahhoz képest, hogy azt hittem, milyen menő dolog ez a pszichó, van ennek árnyoldala rendesen.

Más:
Végeztem egy újabb karácsonyi ajándékkal. Nem olyan nagy szám, mint a cicus, de szerintem hangulatos:

Az utóbbi egy évben rengeteget sütöttem, többek közt azért, mert rengeteg szabadidőm volt. Ezért a bakery menüpont is bővült néhány új kedvencemmel, próbáljátok ki, nem nehezek!

A napokban elkezdtem szétnézni blog témájú oldalak között, elsősorban azért, mert érdekelt a "konkurencia". De találtam egy-két gyöngyszemet, akiket talán érdemes lenne figyelemmel kísérnem, lehet, hogy kialakítok nekik egy új menüpontot, hogy ti is megismerjétek. 
Szóval vigyázat, blogoló, előbb-utóbb a te oldaladra is benézek!

Végül: új kedvenc, egy régi kedvenctől:

Elena is out.